TOP PLUSZ 6.1.4

Börzsöny Vándorút, valamint a fejlesztés központi turisztikai információs megállópontjának, Törökmezőnek fejlesztése
(Aktív turisztikai hálózatok  fejlesztése Börzsönyben)

Kedvezményezett neve/Konzorciumvezető: Börzsöny Kapuja Innovációs Klasztermenedzsment Nonprofit Kft.

Konzorciumi partnerek: Pest Vármegye Önkormányzata, Építési és Közlekedési Minisztérium

A szerződött támogatás összege: 695 376 845 Ft

Tervezett befejezési dátum: 2027.08.31.

A 429/2020. (IX. 14.) Korm. Rendelet kijelölte Magyarország 11 turisztikai térségét, közte a Budapest környéke térséget, amelynek szerves része a Börzsöny és a Dunakanyar térsége. A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia (NATS) pedig ezzel összhangban, de ezen felül a Börzsöny-Dunakanyar térségét Magyarország aktív turisztikai térségei közé sorolta, ezzel biztosítva különleges és kiemelt státuszt, illetve fejlesztési fókuszt a projekt célterületének. A hivatkozott Korm. rendelet 1. sz. melléklete tételesen felsorolja az egyes turisztikai térségekhez tartozó településeket, attrakciós helyszíneket, amelyek között szerepel a projekt célterülete, nevezetesen:
Törökmező – Kismaros – Verőce – Magyarkút – Szokolya – Nógrád – Diósjenő – Drégelypalánk – Hont – Bernecebaráti – Kemence – Perőcsény – Nagybörzsöny – Márianosztra – Ipolydamásd – Szob – Zebegény – Nagymaros

A tervezett fejlesztés átfogó célja egy összefüggő, gyalogos túraútvonal kialakítása Törökmező központtal (helyrajzi szám: Nagymaros külterület 248/5), amely összekapcsolja a térségben található attrakciókat és vonzerőket, és megvalósítja a TOP Plusz – 6.1.4-23 Felhívás „2.1.1 A). Országos jelentőségű aktív turisztikai hálózat fejlesztése, a) legalább 6 megállópontot tartalmazó, egy, vagy több vármegyét érintő aktív turisztikai hálózatok fejlesztése” pontjának elvárásait.
A Börzsöny Vándorút program megvalósításával egy olyan gyalogos turistaútvonalat kívánunk létrehozni, mely képes megteremteni annak lehetőségét – ráépülve a részben már meglévő szolgáltatás és infrastruktúrára -, hogy a térségbe érkező aktív- és ökoturistákat a Börzsöny lábánál fekvő népszerű és már jól ismert déli túristaút-hálózatról, északra irányítsuk át, azokra a területekre és településekre, melyek jelenleg méltatlanul kevés figyelmet kapnak kulturális és természeti értékeik ellenére. Mindezt úgy megvalósítva, hogy a helyiek számára a turizmusból fakadó előnyök, s nem a hátrányok érvényesülnek, s a vendégforgalom területi koncentrációjának oldásával a dunakanyari települések élhetősége is javuljon, miközben az északi települések bekapcsolódhassanak a turizmusból származó gazdasági előnyökbe, fejlesztésekbe, jövedelmekbe. A turizmus ideális eszköz és lehetőség a helyi munkaerő megtartására, helyi megélhetés és munkahelyteremtés támogatására, erősítve ezzel a Börzsöny északi településeinek is a népességmegtartó képességét.

A Börzsöny Vándorút központja Törökmezőn kap helyet, mely választás nem véletlen, hiszen a Börzsönyben ez az a turisztikai desztináció, ahová Királyrét után a második legtöbben érkeznek, évente több, mint 80,000 látogató (forrás: Hatisz Kft. Törökmező Kalandpark és Állatpark üzemeltetője).

A térségben jelenleg nem található turisztikai információs központ (legközelebb Vácon található). Különösen nem olyan, amely lokációjánál fogva megfelelne funkciójának ellátásához. Egy ilyen turisztikai központ létrehozására már régóta nagy az igény, hiszen a jelenlegi törökmezei infrastruktúra már nem képes kiszolgálni az ekkora számban ideérkező látogatókat. A fejlesztés kiegészíti és ráépül a már itt található attrakciókra.

Törökmezőre azért is esett a választás, mert közkedvelt turisztikai gyűjtő-és találkozási pont. Országos Kéktúra (OKT) pecsételő hely, illetve több börzsönyi kirándulóútvonal keresztezi az OKT-n kívül, úgy mint a piros, zöld, a Mária-út vagy a túratípus váltásának szempontjából is érdekes EuroVelo 6 felől érkező kerékpáros zöld út. Nagymaros felől könnyen megközelíthető, rendelkezik műút bekötéssel, parkolóval, mely a fejlesztés során tovább kívánunk bővíteni, elektromos töltőállomással is kiegészíteni a kor igényeinek megfelelően. Kialakításra kerülnek az eszközváltást szolgáló tevékenységek, melyek megkönnyítik a túratípusok közötti átjárhatóságot. Törökmező fejlesztések követik az akadálymentesítés kialakítással kapcsolatos elvárásokat. Üzemeltetés szempontjából szem előtt tartja az energiahatékonysági intézkedéseket, megoldásokat. A turistafogadás feltételeinek javulása mellett, megtörténik az attrakció közvetlen környezetének fejlesztése, gépkocsi parkolók kialakítása (2 db elektromos autó töltésére alkalmas töltővel), szelektív szemetesek kihelyezése, vendéglátó és kereskedelmi egységi kialakítása, szabadtéri játszótér kialakítása a családosok számára.

A gyalogos túraútvonal a tervek alapján 162 kilométeres útvonalon vezet, 5 kilométerenként pecsételő pontokkal, Törökmezőn kívül, további 17 térségi településen keresztül. A települések átlagosan 5 és 15 kilométeres távolságban vannak egymástól, mely ezáltal meghatározza az egyes szakaszok hosszát is. Ezáltal az útvonal az aktív-és ökoturisták körében, kortól és nemtől függetlenül egy rendkívül széles réteg számára teljesíthetővé válik. A kijelölt 17 településből, 8 jelenleg a Börzsöny legkedveltebb kirándulópontja, míg a további 9 településre alig vagy szinte egyáltalán nem jellemző az aktív-és ökoturizmus jelenléte, annak ellenére, hogy az északi területek természeti adottsága országosan is kiemelkedő. A program során túramozgalom is kialakításra kerül, mert az útvonal előre tervezett út, ellenőrzőpontokat használ, így biztosítva, hogy a már említett északi településeken is áthaladjanak a túrázók, itt esznek, isznak, szolgáltatásokat vesznek igénybe helyben, költenek, segítve ezáltal a helyi gazdaságokat, vállalkozásokat. A Vándorút viszont a pecsételő pontok és az ehhez tartozó igazolófüzeteknek köszönhetően, mint az Országos Kéktúra, mindkét irányból teljesíthető lesz, mivel a Börzsönyt körülölelve, egy kört alkot az útvonal.

Az Börzsöny Vándorút Törökmezőről indulva a következő településeken halad át:
Törökmező – Kismaros – Verőce – Magyarkút – Szokolya – Nógrád – Diósjenő – Drégelypalánk – Hont – Bernecebaráti – Kemence – Perőcsény – Nagybörzsöny – Márianosztra – Ipolydamásd – Szob – Zebegény – Nagymaros – Törökmező

A Börzsöny-Dunakanyar térsége ma elsősorban a belföldi turisták körében kedvelt úticél, a térség azonban – fővároshoz való közelsége miatt is inkább fél-egy napos desztinációnak számít, elsősorban a (hosszú) hétvégéken keresik fel a legtöbben, legnagyobb arányban Budapestről és az agglomerációból. A Vándorút programjának elkészítése során, illeszkedve a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia 2023 alapelveire, olyan aktív turisztikai fejlesztést kívánunk létrehozni, mely mindenképpen növeli a turistáknak a tartózkodási idejüket és több napos aktív turisztikai kínálattal rendelkező térséggé kívánja a Börzsönyt fejleszteni, a jelenlegi jellemzően 1 maximum 2 napos tartózkodási idővel szemben.

A teljes projekt során a kor igényeinek megfelelően megvalósul a gyalogos útvonal 162 km-es digitális infrastruktúrájának kijelölése, információs hátterének kiépítése is, kapcsolódva a Magyar Természetjáró Szövetség „Természetjáró” alkalmazásához és egyéb más, az aktív mozgásban jártas márkák közösségi útvonalrögzítő alkalmazásaihoz. Ezenkívül a projekt során megvalósul a nyilvánosság biztosítása is.

Az itt bemutatásra kerülő turisztikai attrakciófejlesztés alkalmazkodik a Börzsöny meglévő kínálatához, erősítve ezáltal a térségi, komplex turisztikai élményláncot, követve a Magyar Turisztikai Ügynökség Turizmus 2.0 (NTFS) és az úgynevezett Budapest környéke turisztikai térség fejlesztési programját.

A fejlesztési terv összhangban van Pest Vármegye Önkormányzatának 2021-2027 Területfejlesztési Stratégiájával és az Aktív Ökoturisztikai Fejlesztési Központ vezetésével kidolgozásra került Börzsöny – Dunakanyar Stratégiával.

– Keresletközpontúság

– Együttműködő ökoszisztéma

– Családbarát turizmus

– Digitális turizmus

A program megfelel a Felhívás 2.3 műszaki és szakmai elvárásainak, mely részletes kifejtése és alátámasztása a Projekt-Előkészítési Tanulmányban történik. A Felhívás 2.4. pontja alapján a horizontális szempontjaival kapcsolatos elvárásokat teljesíti a program, mely részleteit és kifejtését szintén a Projekt-Előkészítési Tanulmány tartalmazza.

– A Börzsöny természeti és kulturális értékeit turisztikai attrakcióként bemutató aktív ökoturisztikai térségi túraútvonal kialakítása, mely integrálja és összeköti a már létrejött vagy a közeljövőben megvalósuló helyi, pontszerű fejlesztéseket.

– A Börzsöny Vándorút túramozgalmával, előre rögzített útvonalával, pecsételőhelyeivel, jellegzetes útjelző köveivel egységes, minőségi élményígéretet kínáló helyi brand létrehozása

– A meglévő gyalogos turistaút-hálózatra építve, egy olyan túraútvonal kialakítása, mely képes csökkenteni a déli térség túlterheltségét, miközben bekapcsolja az északi területeket és áttereli délről az északra a térségbe a Börzsönybe látogatókat

– Törökmező olyan beruházásokat létrehozása, mely egyszerre szolgálja ki az ideérkező látogatókat, családokat, mint a térség egyik legforgalmasabb desztinációja, azonban a fejlesztéseket követően alkalmassá válik az AÖFK stratégiában már lefektetett úgynevezett túratípus váltás kiszolgálására, főként a kerékpáros, túrafutók, gyalogos turisták esetében.

– Egységes digitális információs rendszer kialakítása, mely technológiája alkalmas a jövőben a további turisztikai stratégiák kiszolgálására. (pl. CarbonZero Program, komplex turisztikai, látogató management és irányító rendszer, helyi-információs időszakos kommunikációjára, Börzsöny közösségi fórum kialakítására). Ez továbbá segíti a marketing tevékenységeket, a turisztikai attrakció piacra viteléhez kapcsolódóan.

Aktív szabadidő a természetben és környezeti nevelés
Az Eurobarométer felmérése szerint Magyarországon az emberek 59%-a soha nem sportol. A halálozások 9,7 %-a a mozgásszegény életmódra vezethető vissza. A 3.1.4-es pontban az AÖFK által végzett felmérésekből az állapítható meg, hogy az aktív mozgást végzők kiemelkedően magas, 60%-a az első három tevékenységbe a gyalogos túrázást és kirándulást sorolja. A közösségi mozgáslehetőségek legalacsonyabb belépési korláttal rendelkező formája a gyalogos túrázás. A túramozgalom és a pecsételő füzet, a kiépített információs háttér pedig kellő motivációt adhat a turistáknak, ahol gyűjthetik a kilométereket és az ismerőseikkel összehasonlíthassák a megtett kilométerüket. Ez illeszkedik a kor emberének igényéhez, miközben a központi cél nem változik, hogy minél több embert rávegyünk arra, hogy szabadidejét a természetben töltse, mozgással, aktív pihenéssel.

A Börzsöny gyalogos turistaút-hálózatának országos szinten is kiemelkedő (mintegy 575 km). Mégsem jutnak el megfelelő számban a turisták Ipolydamásd, Nagybörzsöny, Perőcsény, Kemence térségébe. Gyönyörű helyszínek, de önmagában nagyon nehéz a túrázókat csupán emiatt rávenni, hogy látogassanak el ide. Pedig a Nagybörzsönybe még kisvasút is jár (mégis, ez már Szobtól majd egy óra utazás). A látogatók északi térségbe történő átirányítása cél nélkül nem könnyű feladat. Ehhez nyújt segítséget a Vándorútra épülő túramozgalom, mely fix útvonalon keresztül, a pecsételőhelyek kijelölésével, egyedi kilométerkövek kialakítással motiválják a résztvevőket, hogy eljussanak az északi településekre, területekre is. A Börzsöny Vándorút ilyen szempontból a Via Transilvanica alapjaira épül, az ottani fejlesztőkkel és már bevált „recept” alapján egyeztetve került kialakításra. Mivel, szükséges valamilyen jól és könnyen kommunikálható elem kialakítása, így jutottunk el az OKT és El Camino pecsételőfüzetén túl, a Via Transilvanica (2023 Europa Nostra-közönségdíj nyertese – European Heritage Awards) útvonal alapján készülő egyedi útjelzőkövek megvalósításához, mely a Kéz Kilátó vagy a Tisza-tavi kilátóhoz hasonlóan valami újat tud létrehozni, miközben a kommunikálhatóság szempontjából nagyon jól megfogható brand teremtő képességgel rendelkezik. A kijelölt BörzsönyVándorút 162 kilométerének jellegzetessége lesz, hogy ezek a művészileg egyedileg kialakított útjelző kövek is végigkísérik az utazót. A kihívást teljesítők egészen biztosan nem fogják kihagyni sem az útjelző köveket, sem a pecsételő helyeket, ezáltal az északi településeket sem.

Célcsoportok
A vándorútnak behatárolható célközönsége van, melyet az aktív túrázók alkotják:

A projekt az aktív kikapcsolódásra vágyó, természetkedvelő turistákat célozza meg. A térség turisztikai kínálata és természeti adottságai az országban kiemelkedő a gyalogos turizmus szempontjából. A kellemes, könnyed hétvégi kirándulásokat kedvelők és az edzett teljesítménytúrázók számára is kínál útvonalakat, programlehetőségeket a térség. Fontos célcsoport az Országos Kéktúra (OKT) és már túramozgalmak iránt rajongók csoportja, akik kedvelik az 5-10 nap alatt bejárható jelvényszerző túramozgalmakat. Számuk évről-évre gyarapszik, ami a Kéktúra füzetek eladásaiban is megmutatkozik. A turisztikai útvonalak fejlesztései és a környék jó megközelíthetősége a közelben élők számára is megfelelő programot nyújt az egynapos kirándulásokhoz, mégis az egyik fő célja a fejlesztésnek, hogy a többnapos, bevételt teremtő turistaforgalom is élénküljön meg a térségben, különös tekintettel az északi részekre.

– A fő célcsoport a gyalogtúrázók, teljesítménytúrázók, terepfutókból kerül ki. Ők lehetnek olyan túrázók is, a Börzsöny Vándorút 162 km-es útvonalára megmérettetésként, vagy akár egy hosszabb útra egyfajta felkészülési útvonalként tekintenek, legyen szó az OKT-ről vagy az El Camino-ról. Ezek közül még mindig az egyik legolcsóbb, legkönnyebben elérhető és legkisebb belépési korláttal a bakancsos turizmus rendelkezik. Fél- vagy akár egésznapos, 8-12 órás túrákon is részt vesznek. Átlagosan 10-30 km közötti távokat teljesítenek naponta. Nem okoz nekik gondot a nehéz terep és a nagy szintemelkedés. Az épített környezetben lévő kulturális attrakciók helyett a természeti környezetben lévő természeti attrakciókat kedvelik. Előny számukra a szép vonalvezetésű út, a panorámapontok, a kiépített pihenőhelyek, vízvételi pontok kialakítása, megléte. Kedvelik a túramozgalmakat vagy a teljesítménytúrákat. Igénylik a jó közlekedést, mely a túráik szervezésénél sokat segít.

– Geoturisták célcsoportja, kik főként az ismeretterjesztő, különleges élővilág vagy természeti jellemzőkkel rendelkező területeket keresik.

– Speciális érdeklődési körű túrázók. Akik a túrázás mellett kiegészítő tevékenységeket is keresnek, kulturális, spirituális oldalon vagy akár valamilyen egyéb tevékenységet végeznek, például növénygyűjtés vagy fotózás.

– A fejlesztési térség elsősorban a fiatalok (18-45), középkorúak (45-65) és a senior (65+) korosztály számára kínál programokat. A túraútvonalak látogatása nem elsősorban életkor, hanem inkább motiváció- és erőnlétfüggő. A túraútvonalak egy része kisgyermekes családok számára is megfelelő

– Fiatalok számára előnyös lehet a digitális tájékozódást segítő applikáció használatának lehetősége, elsősorban őket szólítja meg a turista menedzsmentre is alkalmas információs alkalmazás

– Egyéni/Páros turisták. Ők a leggyakoribb célcsoport ebben a kategóriában. A gyalogtúrázók nagy része magának tervezi meg túráit, egyénileg közlekedik és párjával, barátjával vagy egyedül szeret túrázni. Az egyedi élménykeresést nagyon fontosnak tartják. Ritkábban vesznek részt szervezett programokon, csoportos túrákon. A kirándulásoktól a nehezebb teljesítménytúrákig sokféle túrán részt vesznek erőnléttől, motivációtól függően.

– A kutatások alapján ugyan az OKT teljesítménytúrázók (58%) az átlagos túrázókhoz képest (75-79%) kevesebben járnak családjukkal túrázni, számunkra mégis kiemelten fontos célcsoportot jelentenek a családok és a fiatal generáció elérése, környezeti nevelése, aktív élet élésére történő motiválása. A Vándorút egyik legfontosabb beruházása Törökmezőn történik. Ide, jelenleg is a kiemelkedően nagy számban, leginkább a kiránduló családok, szülők, nagyszülők és gyermekeik érkeznek. Szeretnénk a szülők számára A Vándorút információs központjaként, egy minimális utánajárással elérhető bakancsos turistaútvonalat kínálni, mely során könnyedén megszerettetik gyermekeikkel a túrázás, teljesítménytúrázást. Motiválva az OKT-hez hasonló pecsételéssel, szakaszok teljesítésének örömével, teljesítmény digitális nyomon követhetőségének lehetőségével, egymást és ismerőseiket motiválva a teljesítményre. A túrák egyes szakaszai 5-15 km hosszúak, napon belül teljesíthetőek még akár nagyobb gyerekekkel, vagy a kevésbé felkészült és sportos felnőttekkel, barátokkal. Fontos, hogy gyermekeinket mielőbb neveljük a mozgás, túrázás, természetjárás szeretetére.

– Csoportok. Szezonális, túraegyesületek, nyugdíjas klubok, főként nyári gyermek és ifjúsági csoportokból állhat, ahol szervezett keretek között, csoportokban indulnak a fiatalok (vagy idősebbek) a megmérettetésre tanárukkal, vezetőikkel, akár több napos vagy egy hetes program keretében. Hazánkban egyre nagyobb teret hódít újra a nyári táboroztatás. A szülők nehezen oldják meg a gyerekek lekötését, miközben ők dolgoznak. Ilyenkor szoktak az iskolák is szervezett túrákat szervezni. Mind egyházi, mind világi iskolák. Ilyen és ehhez hasonló egy hetes túrák teljesítésére is kiválóan alkalmas a Vándorút, miközben a fiatalok az alkalmazás által biztosított digitális úton versenyezhetnek egymással a megtett kilométerek tekintetében. Egy-egy szakasz teljesítése osztálykirándulások egynapos vagy hosszabb kirándulás részeként is nagyon jó kiegészítő elem lehet. Ezt kiegészülve a cserkész csapatokkal, akiknek számos táborhelye van már napjainkban is a Börzsönyben.

– Baráti társaságok: Kisebb részét alkotják a célcsoportnak, de ők is egyre gyakrabban megjelennek főleg hosszabb vándortúrákon.

– Budapest és környéke. A nagyvárosi turisták egyre inkább keresik a csendet, a nyugalmat, a természetközeliséget, amelyet a fővároshoz közeli kirándulóhelyeken már egyáltalán nem kapnak meg. Főleg a COVID-19 által hozott trendek miatt, hiszen azóta számos aktív-és ökoturisztikai desztináció nagyon túltelítetté vált. A gyors megközelítés és az autentikus kínálat a magas költési hajlandóságú budapesti túrázók számára nagyon előnyös lehet. Érdeklődnek a többnapos vándortúrák és a teljesítménytúrák iránt is. Az Ipoly Erdő Zrt. által készített Börzsöny specifikus látogató adatokból is kiderül, hogy a Duna két partja erdősített területeinek fő küldőpiaca a főváros és az agglomeráció közel 2,5-3 millió lakossága. Ez a küldőterület adja a teljes hazai turisztikai desztináció küldőterületét is, az itteni utazóközönség utazási hajlandósága és leginkább fizetőképessége jelenti a hazai belső piac mozgatóerejét. Itt a legnagyobb a foglalkoztatottság, ezáltal a SZÉP kártyák tulajdonlása is, amely a mesterségesen generált belföldi keresletélénkítésben játszik döntő szerepet.

– Helyi- és a térségben élő turisták (Pest és Nógrád vármegye). A térség túraútvonalainak és turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése nemcsak a távolról érkezőket szólítja meg, hanem a helyben élőket is, akik így gyakrabban mozdulnak ki a természetbe, egészségesebb életmódot folytatnak és a térség aktív lokálpatriótájaként is hozzájárul a térség marketingjének, például a közösségi média felületeken.

– Az ország távolabbi területeiről érkezők. Elsősorban ők is a csend, a nyugalom miatt látogatnak a térségbe, hasonlóan, mint az Őrség, Zemplén vagy más tájegységek esetén. A gyalogtúrázók 79%-a 2022-ben elhagyta a saját vármegyéjét a túra és kirándulás kedvéért (forrás: MTSZ Kéktúra felmérés).